A múzeum egy késő reneszánsz iskolaépületben található, amely eredetileg földszintes volt, és a 18. században emeletet kapott. A kiállítás J. M. Petzval életét és az optikai képalkotás fejlődését mutatja be a 19. században fotográfiának nevezett első képig. Láthatók leghíresebb objektívjének számításmásolatai, egy ritka teljesen fémből készült dagerrotípiai fényképezőgép Petzval-objektívvel, egy nagy fényerejű vetítőobjektív rajza, optikájával felszerelt készülékmodell, eredeti objektívjeinek változatai és a kettős távcső gyártási eljárása. Felfedezése nagymértékben fellendítette a fotóipart. A múzeum történelmi fényképezőgépeket, lemezcserélő szerkezetű különös detektívkamerákat, Krugener egyedülálló könyv alakú zsebkameráját, korai riporteri és utazókamerákat, valamint a sztereofényképezés kezdeteinek készülékeit is bemutatja. Munkája a korai filmkészítésre is hatott. Prof. Dr. Ing. Jozef Maximilián Petzval (1807–1891) matematikus, fizikus és feltaláló, a modern optika és fotográfia egyik megalapozója volt. Spišská Belában született morva származású tanár családjában. A pesti Geometriai Intézetben tanult, 1828-ban mérnöki oklevelet, 1832-ben pedig doktori fokozatot szerzett a pesti egyetemen. 1835-től ott rendes professzor volt. 1837-ben a bécsi egyetem matematikai tanszékére hívták, ahol 1877-ig dolgozott. A 19. század egyik legjelentősebb európai tudósa. Elsőként számította ki pontosan a portré- és tájképfotó-objektívek szerkezetét, és ma is érvényes optikai törvényeket fedezett fel. A Hold túlsó oldalának lefényképezése után egy déli pólus közeli krátert neveztek el róla. Galilei korából származó mikroszkóp- és távcsőoptikákat is átdolgozott, dunai hajók világítását tervezte, és 1,3 m átmérőjű hordozható reflektort épített, amely 2,7 km távolságig világított meg tárgyakat.