Evangélikus templom, Spišská Belá városa, Spišská Belá

A reformáció a 16. században gyorsan terjedt a Szepességben, részben az évszázadok óta ott élő nagyszámú német lakosság révén. Luther tanítását diákok és kereskedők terjesztették, és lelkesen fogadták. A városok szabad polgárai áttértek az evangélikus hitre, a protestánsok pedig átvették a katolikus templomokat. Spišská Belában 1545-től 1674-ig birtokolták Remete Szent Antal templomát. A katolikusoknak való visszaadása után vallási korlátozások korszaka következett, amelynek csak II. József 1781-es türelmi rendelete vetett véget. Az új templom alapkövét 1784. május 7-én tették le, és 1786-ban fejezték be. Építészete a protestáns liturgiai igényeket követi: egyhajós terem egyetlen központi oltárral. Alaprajza kereszt alakú, rövid kereszthajóval, porosz boltozatokkal és a négyezet feletti kupolával. Berendezéséhez a 18. század végi késő barokk oltár tartozik; oszlopos építményének közepén a 19. század első feléből származó, Krisztust a tengeren Szent Pétert megmentve ábrázoló kép áll. Az 1792-es rokokó szószéket csavart oszlopok, rokokó ornamentika és a Jó pásztor képe díszíti. A hajó keleti, északi és nyugati oldalán 1792-es, virágokkal és levelekkel festett barokk-rokokó karzat fut végig. A belső térben a 18. század végi rokokó keresztelőmedence is található.

További panorámák a közelben