A templom eredetileg háromhajós román bazilika volt, amelyet a domonkosok építettek a 13. század első felében. 1575 és 1669 között a domonkosoké, 1669 és 1773 között a jezsuitáké, később a piaristáké volt. A 15. és 18. század között többször átalakították, belseje azonban nagyrészt megőrizte eredeti román jellegét. Külseje csak az 1806-os tűzvész utáni, J. I. Tallherr építőmester tervei alapján végzett átépítéskor változott meg jelentősen. Ekkor új klasszicista homlokzatot kapott, és belső berendezésének nagy része is klasszicista stílusban készült. A gótikus kolostort már a 18. század második felében részben lebontották; maradékát az új gimnázium 1933-as felépítése után távolították el. A templomot német templomnak vagy plébániatemplomnak is nevezik.
Život mesta sa dodnes sústreďuje v jeho historickom jadre. Sem smerujú kroky každého návštevníka, lebo tu sú na malom priestore sústredené významné historické pamiatky a v priehľadoch z ulíc a námestí možno vidieť raz tú, raz inú architektonickú dominantu. V historickom centre mesta stoja domy niekdajších banských ťažiarov a bohatých mestských kupcov a remeselníkov. Niektoré si dodnes zachovali pôvodné gotické časti, najmä portály, ale väčšina bola prestavaná v 16. storočí v renesančnom slohu. Fasády týchto domov sa pýšili bohatou výzdobou. S hladkými plochami fasád kontrastujú masívne arkiere na členitých a neraz sochársky opracovaných konzolách. Honosnosť renesančných meštiackych domov zvyšovali bohato zdobené portály, neraz s rodinným erbom a heslom okolo neho. Banská Štiavnica je jedným z najkrajších a historicky najzaujímavejších miest na Slovensku. V decembri 1993 sa mestu Banská Štiavnica dostalo najvyššieho medzinárodného uznania, keď bolo historické jadro mesta spolu s technickými pamiatkami v okolí zapísané do Zoznamu svetového kultúrneho a prírodného dedičstva UNESCO.