A Szűz Mária mennybevételének temploma a Banská Bystrica-i várnegyed meghatározó épülete. A 13. század közepén épült egy négyzetes szentélyű román bazilika alapjaira. A templom körüli erődítést már 1442-ben említik. 1473-ban hozzáépítették a Szent András-kápolnát és a Krisztus Teste-kápolnát, 1480-ban pedig a Keresztelő Szent János-kápolnát. Az északi oldalhajót 1478-ban Szent Borbála, a bányászok védőszentje kápolnájává alakították. A templomot több tűzvész sújtotta. Az 1500-as tűzvész után a leggazdagabb bányavállalkozó polgárok közreműködésével építették újjá. Az 1761-es tűzvészben leégett a lőcsei Pál mester műhelyéből származó oltár is, amely magasabb volt lőcsei oltáránál. Ma a templomban látható a „Krisztus az Olajfák hegyén” szoborcsoport, amely csodával határos módon túlélte a tüzet; Jodok mester 1475-ben készült bronz keresztelőkútja; a sekrestye felett álló, 1516-ból származó Alamizsnás Szent János-oratórium; valamint Pál mester 1509-ben befejezett késő gótikus oltára a Szent Borbála-kápolnában. A barokk boltozat 1770-ből származó festményei Anton Schmidt munkái. A főoltáron J. L. Kracker két 1774-es festménye található: Szűz Mária mennybevétele és a Szentháromság. A templom kincstárát alkotó 17. és 18. századi liturgikus tárgyak közül kiemelkedik J. Szilassy lőcsei ötvös 18. század közepén készült kelyhe.
Banská Bystrica, srdce stredného Slovenska, leží vo Zvolenskej kotline, v údolí rieky Hron medzi Kremnickými a Starohorskými vrchmi a Poľanou. História mesta sa začala písať v 13. storočí. Z pôvodne Slovenskej osady Bystrice – zásluhou niekoľkých rodín saských kolonistov, ktorí na území dnešného mesta prirodzene vytvorili hospodársko-správnu a remeselnícku základňu banskej výroby v tejto oblasti, stúpol význam osady natoľko, že ju kráľ Belo IV. v roku 1255 povýšil na mesto. Mesto Banská Bystrica bolo, ako jedno z prvých miest na Slovensku, vyhlásené za mestskú pamiatkovú rezerváciu. Medzi najcennejšie pamätihodnosti patrí areál mestského hradu (Barbakanu), námestie s kostolmi Panny Márie a sv. Kríža, starou radnicou, Matejovým domom, barbakanom a zvyškami mestského opevnenia. Srdcom mesta je veľké, obdĺžnikové námestie Slovenského národného povstania s Mariánskym stlĺpom a šikmou hodinovou vežou. Námestie ohraničujú honostné meštianske domy, z ktorých sú najvýznamnejšie Beniczkého a Thurzov dom. Pešia zóna z námestia pokračuje aj na Dolnej ulici, kde je kostol sv. Alžbety a Bethlenov dom, v ktorom vyhlásili sedmohradské knieža Bethlena za uhorského kráľa.